Utánpótlásról az utánpótlásért címmel rendez hatállomásos szakmaifórum-sorozatot hazánkban a Magyar Kézilabda Szövetség. A konferencia első ülését csütörtök délután a veszprémi Jendrassik-Venesz középiskolában tartották.
Bardóczy Gábor, taós támogatásért felelős igazgató elmondta, az elmúlt hét év az infrastrukturális lemaradás behozásáról szólt. – Most, hogy tele vannak a szertárak, itt az ideje a szakmaiság felé fordulni – húzta alá, majd pontról pontra bemutatta azokat a szabályváltozásokat, melyeket annak érdekében hoztak, hogy az egyesületek mindennapos munkája egyre magasabb színvonalú legyen.
Bardóczy Gábor
Komolyabb kritériumoknak kell megfelelni a jövőben a csarnoképítések során. Csak az edzői tevékenységet ellátó játékosok kaphatnak bért, ha van licenszük és ha bizonyíthatóan edzősködnek. Emelkedni fog a „B” és „C” licenszes trénerek bére, s a jövőben egy edző maximum két korosztályos együttes irányításában vállalhat szerepet párhuzamosan. Fontos változás, hogy nőtt azon orvosok köre is, akik helyet foglalhatnak a kispadon: a 2018/19-es szezonban már belgyógyászok is elláthatják az orvosi szerepkört kézilabda mérkőzéseken. Külföldi edzőtáborra nem lehet támogatást kérni nyártól, de az igényelhető összegek számításának rendszere is reform alá esett. Tizennégy éves kor alatt a tömegesítés a célja a szövetségnek, így fejkvóta alapján számolják a forrásokat. Tizennégy éves kor fölött azonban már csapatkvótáról beszélhetünk, ahol a minőségi munka kritériumai alapján ítélik oda a gyerek után járó összegeket.
Ötvennégyezer igazolt kézilabdázó van ma hazánkban, ám ebből csak huszonhatezren versenyeznek rendszeresen. – Ezen változtatni kell – hangzott el Bardóczy Gábortól, aki szerint az MKSZ nemrég elfogadott támogatási szabályrendszere arra fogja ösztönözni a hazai klubokat, hogy az igazolt és a rendszeresen versenyeztetett fiatalok száma közelítsen egymáshoz.
Az MKSZ szakmai igazgatója, Zsiga Gyula szerint szemléletváltásra van szükség a magyar kézilabdában, ami az utánpótlásban egy egységesebb képzési rendszerben teljesedne ki meglátásai szerint. – Az én problémám mindig is az volt, hogy mindenki ment a saját feje után. Ebben voltak jó és kevésbé jó elemek is, de úgy vélem, kapkodóak voltak a szakmai elgondolások – húzta alá.
Zsiga Gyula
Mint mondta, fiatalkorban fontosabb lenne a megfelelő fizikum megalapozása, minthogy a tizenkétéves gyerekek technikai és taktikai tudását közel tökéletesre fejlesszék a rövidtávú győzelmek érdekében. Zsiga Gyula többek között a sportpedagógia szerepét is elhanyagoltnak látja, s a szakmán belüli kommunikációt is kritizálta. – Miért nem beszélgetünk, kommunikálunk egymással? Nem szégyen egy kollegától tanulni. Kérjünk és adjunk tanácsot a másiknak, inspiráljuk és javítsuk ki egymást! Nem elméletekkel kell fárasszuk magunkat, hanem a gyakorlatban ellesett technikákat kellene továbbadnunk – zárta gondolatait.
Farkas Edit
Farkas Edit szakmai koordinátor a szakfelügyelői rendszer bővítéséről beszélt. Jelenleg huszonkét szakember látja el a hazánkban működő több mint 2300 csapatnál folyó szakmai munka segítését. – A szakfelügyelők legfontosabb feladata, hogy a kevésbé képzett – „C” és „D” licenszes – edzőket segítsék, támogassák az utánpótlásnevelő munkában – árulta el.
Gyömörey István
Gyömörey István utánpótlás-szakágvezető a legfiatalabbak versenyeztetésével kapcsolatos változásokról beszélt. A legkisebbeknél jövőre eltörlik a gólok számítását és az eredményjelzést is az Országos Gyermekbajnokságban. A változtatás a szakemberek tapasztalatai szerint pozitív hatást fognak gyakorolni a fiatal kézisekre. Kötelező lesz a 3-2-1-es felállású védelem alkalmazása is, amellyel az egy az egy elleni játékot szeretnék előtérbe helyezni – hangzott el a szakmai fórumon.
